Az egy év is, a tíz gól is. Éppen ma egy éve, hogy itt utoljára megjelent bármi. Ez tökéletesen jól illusztrálja a változást, ami végbement vagy végbemenőben van a csapat és a lelátó életében is, hiszen az én saját státuszváltozásom avagy életviteli átrendeződésem mellett azért a kétségtelenül meglévő ingervákuum is előkelő helyen szerepel az új szeleket generáló jelenségek listáján.
Mindenesetre, amikor azt mondom, kevesebb futballinger ér mostanában a tatabányai lelátókón, egész biztosan nem az elmaradó gólokra gondolok. Utánanézni nem fogok ugyan, de látatlanban azt mondom, történelmi rekord, hogy egy bajnoki meccsen valamely játékosunk 10 alkalommal vegye be az ellen hálóját, márpedig, rögzítsük, Árvai Dani pont ezt tette a tavaszi nyitányon. Ezzel már 44 gólos a bajnokságban, a csapat 118-nál jár, nyilván ezek is soha korábban nem látott számok.
Jövőre sem várható sokkal nagyobb küzdelem szerintem, és reméljük a majdani osztályozó is csak formalistás lesz.
Hogy aztán néhány év kihagyás után elfoglaljuk megérdemelt helyünket a Nemzeti Bajnokságban.
Jaj de messze van még...
